Lakás törvény által használt kifejezések (magyarázó)  

Társasház:  amennyiben egy ingatlanon belül bizonyos épületrészek a tulajdonosok külön tulajdonában vannak, az ingatlan más részei viszont közös tulajdont képeznek. Külön tulajdon jellemzően lakás, üzlethelyiség vagy garázs lehet, míg a közös tulajdonba tartozik a padlástér, a lépcsőház, a folyosók, a tetőszerkezet stb.

Társasház akkor jön létre, ha egy ingatlanon belül legalább két lakás vagy legalább egy lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség (pl. üzlethelyiség, garázs) a tulajdonostársak külön tulajdonában, a többi épületrész pedig közös tulajdonban van.

Ahhoz, hogy a társasház létrejöjjön, a tulajdonostársaknak alapító okiratot kell elfogadniuk. Az alapító okirat rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. Az alapító okiratot (és annak módosítását) ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Az alapító okirat módosításához főszabály szerint valamennyi tulajdonos hozzájárulása szükséges, azonban pl. közös tulajdon eladásához elég az összes tulajdoni hányad legalább négyötödös (bizonyos esetben csak kétharmados) többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazata. Az alapító okirat aláírását követő 60 napon belül a tulajdonosoknak alakuló közgyűlést kell tartani, ahol döntenek a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) elfogadásáról.

Lakás: az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a

  1. a) helyiségei;
  2. b) közművesítettsége;
  3. c) melegvíz-ellátása; és
  4. d) fűtési módja

alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

Önkormányzati bérlakás:olyan lakóingatlan, amely adott település vagy kerület helyi önkormányzatának tulajdonában van, és bérleti szerződés alapján magánszemélyek részére bérbeadja. A bérbeadás szabályait egyrészről minrt keretrendelet a Lakástörvény, másrészről a helyi rendelet szabályozza. A lakás használatáért a bérlő bérleti díjat fizet a hivatkozott jogszabályokban előírt kötelezettségek és jogok fiugyelembevételével. A bérleti díj lehet szociális, költségelvű és piaci, melyek feltételeit és mértékét a helyi szabályozás határozza meg. 

Bérleti idő: Lehet határozatlan illetve határozott bérleti idő. A bérleti szerződésben kerül meghatározásra. A határozatlan bérleti idő esetében a bérleti szerződésnek nincs lejárati ideje, az folyamatos. A határozott bérleti idő esetében a bérleti szerződésben meghatározott lejárati idővel a bérleti szerződés lejár. Általában ez 1 évtől 5 évig, esetenként 10 évig terjedő időszakot jelent. Ezk kövertően a bérleti szerződés folytatása kérhető azaz hosszabbítható, kerületenként eltérő eljárási formában. Amennyiben a határozott bérleti idő nem hiosszabbítható meg, úgy arról a bérleti szerződés rendelkezik.

Bérleti díj: az az összeg amelyet a bérlőnek - a bérleti idő alatt - a bérbeadó Önmormányzat felé fizetnie kell a lakás használatáért. Ehhez adják hozzá a különszolgáltatási díjakat (háztakarítás, szemétszállítás, lift, közös villany, stb) illetve társasházak esetén, helyi döntés alapján a társasházi közös költséget. Esetenként a bérleti díj összege ÁFA-ót is tartalmazhat, mely szintén a helyi döntéstől függ. A bérleti díjat és ahhoz tatozó szabályozást az Önkormányzat helyi rendeletében szabályoz és egységesen alkalmaz a rendeletben előírtak alapján.

Típusai: szociális, költségelvű és piaci Rendelet-tár

Összkomfortos az a lakás, amely legalább

  1. a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
  2. b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel);
  3. c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és
  4. d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel)

rendelkezik.

Komfortos az a lakás, amely legalább

  1. a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
  2. b) közművesítettséggel;
  3. c) melegvíz-ellátással; és
  4. d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel)

rendelkezik.

Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

  1. a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel;
  2. b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és
  3. c) egyedi fűtési móddal

rendelkezik.

Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

  1. a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával, és
  2. b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint
  3. c) a vízvétel lehetősége biztosított.

Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)

  1. a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja;
  2. b) külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
  3. c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá
  4. d) fűthető; és
  5. e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

A lakás helyiségei általában

  1. a) a lakóhelyiségek: lakószoba, félszoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;
  2. b) a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke;
  3. c) az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC;
  4. d) a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó);
  5. e) tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltöző (garderobe).

Lakószoba az a lakóhelyiség, amelynek

  1. a) alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja;
  2. b) külső határoló fala legalább 25 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
  3. c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;
  4. d) melegpadlója van; továbbá
  5. e) fűthető; végül
  6. f) legalább egy kétméteres – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

Félszoba az a lakóhelyiség, amelynek alapterülete 6 négyzetméternél nagyobb, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert és megfelel a 8. b)–f) pontokban meghatározott követelményeknek.

Két- vagy többlakásos házingatlanban

  1. a) a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;
  2. b) a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőtároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz.

Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

Jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak – bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának – a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.

Műteremlakás: az e törvény 87. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott lakás.

Műemléképületben lévő lakás: a külön jogszabályok alapján műemléknek nyilvánított épületben lévő lakás.

A lakásberendezések általában a következők:

  1. a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
  2. b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
  3. c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
  4. d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
  5. e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
  6. f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb);
  7. g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
  8. h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
  9. i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

Az épület központi berendezései általában a következők:

  1. a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;
  2. b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
  3. c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;
  4. d) a több lakást szolgáló szellőztető berendezés;
  5. e) a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;
  6. f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
  7. g) a személy- és teherfelvonó;
  8. h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;
  9. i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;
  10. j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

  1. a) a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása;
  2. b) a felvonó használatának biztosítása;
  3. c) a kapunyitás;
  4. d) a központi fűtés és melegvíz-ellátás;
  5. e) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető;
  6. f) a rádió- és televízióadók vételének biztosítása.

Gyermek: a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek.

Szülő: a vér szerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő.

Elővásárlásra jogosult: az e törvény 49. §-ának (1) bekezdésében, az 58. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 59. §-ában meghatározott személy.

Önkormányzati helyi támogatás: kamatmentes kölcsön, illetőleg részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás nyújtása rászoruló családok részére lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez, lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, fenntartásához, lakáscélú kölcsön törlesztőrészleteinek, lakás lakbérének megfizetéséhez és más, a lakással kapcsolatos költségeik viseléséhez, valamint társasházi közös tulajdonú és lakásszövetkezeti tulajdonú épületrészek és épületberendezések felújításához, korszerűsítéséhez.

nyugdíjszerű ellátás: a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, vagy amely ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó rendelkezések szerint kell emelni.

Külföldi jogi személy: az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban székhellyel nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Külföldi természetes személy: az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgárának nem minősülő természetes személy.